Egy kihalt békafajt támasztottak fel újra a tudósok

Egy kihalt ausztrál békafaj genomját nyerte ki és élesztette újra egy tudóscsoport. A kutatók egy bonyolult klónozási technikát alkalmaztak, mellyel egy „halott” sejtmagot egy másik békafaj friss petesejtjébe ültettek.

A Rheobatrachus nevű békafajt 1972-ben fedezték fel, hogy aztán 1983-ban már kihaltnak is nyilváníthassák. A petéiket lenyelő, utódaikat a gyomrukban majd a szájukon át világra hozó gyomorköltő békák családjába tartozó Rheobatrachus silus képviselői 1983-ban haltak ki, az Új Dél-Walesi Egyetem Lazarus projektje azonban képes volt sejtmagokat kinyerni egy 1970-es években begyűjtött szövetmintából, amit immár 40 éve tartanak hagyományos mélyfagyasztásban.

Ennek a békafajnak különlegessége, hogy a petéit lenyeli és kikapcsolja a gyomorsavtermelését, hogy az utódai a gyomrában békésen kifejlődhessenek és hat hét múlva világra jöhessenek. Fagyasztásban tárolt szövetmintákból sikerült a kihalt kétéltű genetikai anyagát egy másik békafaj petéjébe juttatni, amiben meg is indult a sejtosztódás, de az embrió stádiumban megakadt a folyamat.
Az elmúlt öt évben a kutatók a szomatikus sejtmag áthelyezés nevű laboratóriumi technikával kísérleteztek, melyben friss donor petesejteket vettek a Rheobatrachus silus-szal távoli rokonságban lévő Mixophyes fasciolatus-tól, inaktiválva a sejtmagot, amit ezután kicseréltek a kihalt faj sejtmagjával. Több petesejt spontán osztódásba kezdett és az embriói állapot korai szakaszába fejlődött. Bár egyetlen embrió sem élt néhány napnál tovább, a genetikai tesztek megállapították, hogy az osztódó sejtek a kihalt faj genetikai anyagát tartalmazzák. Az eredmények még publikálásra várnak.
„Halott sejteket élővé reaktiváltunk és a folyamatban életre keltettük a kihalt béka genomját. Most rendelkezésünkre állnak a kihalt faj friss sejtjei, melyeket felhasználhatunk a jövő klónozási kísérleteiben” – mondta Mike Archer professzor, a Lazarus projekt vezetője. „Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az előttünk álló akadályok csupán technikaiak, nem biológiaiak, így hamarosan célt érünk. A legfontosabb, hogy sikerült demonstrálnunk a technikában rejlő hatalmas ígéretet, melyre a kihalásra ítélt fajok megőrzésének egy eszközeként tekinthetünk”.

Archer szerint ez jobbára technikai probléma és a megoldása csak idő kérdése. A kutató szerint a béka életre keltése egyfelől gyógyászati eredményeket is hozhat a faj érdekes gyomorsav termelési mechanizmusa miatt, ugyanakkor az emberi faj morális kötelességének is tekinti, hogy az általa okozott fajkihalásokat jóvátegye, ha lehetséges.
Archer professzor március 15-én beszélt először a nyilvánosság előtt a Lazarus projektről, melynek egy jövőbeli lépéseként az ugyancsak kihalt erszényesfarkast, másik nevén tasmaniai tigrist szeretné klónozni. A beszámolóra a Washingtonban megrendezett TEDx DeExtinction eseményen került sor, ahol több más faj visszahozásáról is beszéltek a világ különböző országaiból érkezett kutatók. A lehetséges jelöltek között olyan állatokat találunk, mint a gyapjas mamut, a dodó, a kubai vörös arapapagáj, és az új-zélandi óriás moa. A Lazarus Projektben dolgozó tudósok legnagyobb álma, hogy a Dodo-nak elnevezett gyapjas mamutot is felélesszék egy napon.

A klónozás
A klónozás ivartalan, a véletlent kizáró szaporodási forma, amely során genetikailag azonos, magasabb rendű szervezetek jönnek létre. A klón lényegi tulajdonsága, hogy az utódszervezet (ami lehet egyetlen sejt is) genetikai szempontból teljesen megegyezik az anyaszervezettel, mivel kialakulása során nem történt olyan ivaros folyamat, amely a gének megváltozására alkalmat adott volna (az esetlegesen fellépő mutációktól most az egyszerűség kedvéért eltekintünk).

A legtöbb embernek a klón szó hallatán mesterséges módon, egy teljes emberi szervezet előállítása jut eszébe. Ez a fogalom azonban jóval összetettebb ennél. A klónozás egészen a sejtek szintjén kezdődik, s a természet sok esetben saját maga is állít elő klónt.
Dolly egy birka, a világ első klónozott emlőse. 1996. július 5-én született Edinburghben. 2001-ben egy birkáknál nagyon gyakori betegséget kapott el, ám immunkezeléssel sikerült meggyógyítani. Dolly 2003-ban pusztult el, 6 éves korában. Halála után kitömték, és Edinburghben kiállították.
Már a 30-as évektől próbálkoztak a kutatók mesterséges ikrek előállításával, amelyeket maghasítással akartak létrehozni. Azonban az első igazi áttörést az 1997-ben mesterségesen előállított juh, Dolly jelentette. Innentől mondhatjuk azt, hogy a klónozás valóban kivitelezhető magasabb szerveződési szinten is. A klónozás nagyon ígéretesnek látszik az egyes betegségek gyógyításánál, néhány betegség esetén pedig pillanatnyilag ez tűnik az egyetlen lehetséges útnak.

Vélhetően a saját sejtek klónozásával egyszer majd olyan szöveteket, szerveket lehet létrehozni, amelyeket a klónozás donorjába visszaültetve, egyáltalán nem váltanak ki immunreakciót, amelyeket az immunrendszer teljesen saját szövetként szervként ismer el. Úgy tűnik, hogy ehhez a legreménykeltőbb út a sejttenyészeteken keresztül vezet. Ezt támasztja alá az is, hogy a Szöuli Nemzetközi Egyetem kutatói friss petesejt és ugyanazon donor testi sejtjének egyesítésével eljutottak a donor őssejt vonalához. Ebből az őssejtből 3-féle sejttípus fejlődött ki. Amikor ezekből egerekbe ültettek be sejteket, izom- , porc- , és csontsejtek jöttek létre belőlük.

(forrás: RichPoi.com)