Nagyvázsonyi gyalogtúra


Egyesületünk tagjai közül páran örömmel tudatják, hogy maradéktalanul teljesítették a nagyvázsonyi „gyalogtúra” teljes hosszát. Sőt talán túl is teljesítették.

Négy tagunk vállalta azt a nagy kihívást, hogy elmegy az Örökség Egyesület szervezésében megrendezésre kerülő gyalogtúrára (Tiszai Zoltánné, Holi Mihályné, Nagy László és Nagy Lászlóné), mely nem is volt kis kihívás. Busszal mentünk Nagyvázsonyba 42-en, ott tettünk egy 30 km-es gyalogtúrát, mely nagyon nehéz terepen történt, mivel előző nap eshetett az eső és ott nem homok van, így gyúrtuk egész nap a sarat, de nagyon szép helyen jártunk.
Nagyon elfáradtunk, de élményekkel gazdagon jöttünk haza.

A Wikipédia oldalán találtam, egy kis ízelítő Nagyvázsony történetéből.

Története

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.
A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu később egyesült.

 A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. század-ban épült a Pálos kolostorja. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta.Majd 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.
A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. 1890-től még népessége is csökkenni kezdett, de ez a csökkenés az utóbbi időkben már megállt.”

Nagyné

Similar Posts

  • Anikó Állatmentő és Természetvédelmi Alapítvány

    2021.12.19-én eljött a régen várt nagy nap, és végre annyira elkészült a menhely, hogy át lehetetett költöztetni a kutyákat, és egy nagyszabású megnyitót tartani. Anikó fáradságot nem tűrő munkája, és kitartása és kitűnő szervezése révén egy nagyszabású műsoros délutánnal összekötött ünnepség keretében adták át a nagyon szép menhelyet. Sok küzdelem árán, de valóra vált Anikó…

  • Diáknap

    „…hogy vagy az észnek világosodását, vagy a szívnek nemesedését, vagy legalább amannak élesedését, ennek érzékenyülését és eggyáltallyában a helyes ízlésnek terjedését eszközöllye.”  Verseghy Ferenc” A Hernádi Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület ebben az évben is részt vett a Diáknapon.   Igaz az időjárás nem kedvezett túlságosan a kinti programoknak, de mi jól elvoltunk az egyik tanteremben….

  • Ezt is megértük!

    Eljött a XX. hernádi falunap. Nagy aggodalommal készült minden résztvevő, mivel a hagyományokkal szakítva, nem vasárnap, hanem szombaton került sor a megrendezésére. Már pénteken sátrak nőttek ki a földből. Lázas izgalommal vártuk a szombat reggelt. Hogy fog sikerülni, egyáltalán leszünk-e elegen kint a téren? Károlyi Mihály cikkének folytatása >>

  • Kirándultunk a nyugdíjasokkal

    Nagy örömmel vettem meghívásukat a Nyugdíjas Egyesület 3 napos kirándulására. Elmondhatom, hogy a nyugdíjasok nemcsak mulatni tudnak nagyon, de kirándulni is. Nem arról szólt a kirándulás, hogy elmentünk egy helyre, és ott voltunk 3 napig, hanem bejártuk észak Magyarországot. Kezdetnek, egy parkolóban a M3-as autópálya mellett megálltunk reggelizni, mindenki kitette az ennivalót, amit hozott, és…

  • Falunap

    Elérkeztünk a 19. falunaphoz, amelynek Egyesületünk  hatodik éve aktív részese. Minden évben kitalálunk valami újat, amivel odavonzzuk pavilonunkhoz a falunapra látogatókat.Ebben az évben csemegekukoricát főztünk és azt osztogattuk, nagy sikerrel. Sokkal több kukoricát tudtunk volna szétosztani, mint amennyivel készültünk. A főzőversenyre is beneveztünk. Tiszai Zoltánné tárcsán sütött bepácolt csirkecombot, mellhúst, krumplit, hagymát. Károlyi Mihály és…

  • Gyermeknap

    Első alkalommal került megrendezésre a falugyermeknap, melyen egyesületünk is aktívan részt vett. Rengeteg szervezéssel, munkával, de végül is összejött a gyermeknap. Akik résztvettek rajta, nagy lelkesedéssel teljesítették a feladatokat. Egyesületünk egy sziget volt a „Kalóztörténetben”. Az iskola volt a „Reménytelenség szigete”, az óvoda volt a „Nyugalom szigete”, a Művelődési Ház a „Sötétség barlangja”.  A tíz…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük