Batyus majális

Ebben az évben is, mint az elmúlt öt évben mindig, most is sikeres volt ez a május 1-e. Szép számban voltunk, rengeteget ettünk, énekeltünk, nevettünk, nyársaltunk. Mindenkinek kedve szerint.

A Hernádi Környezetvédő és Faluszépítő Egyesület 2010-ben lakossági kezdeményezésre tartott egy batyus majálist, hogy ne csak díszítsünk egy fát, hanem egy kis ünneplést is tartsunk. Akkor még azt gondoltuk, hogy egy egyszeri alkalom lesz, de mára kiderült, hogy hagyományt teremtettünk, mivel 5. éve, hogy megrendezésre kerül. Minden évben sikeres ünnepet töltöttünk el együtt. A jókedv nem maradhatott el, igaz egy kicsit borongós volt az idő, de mégis kegyes hozzánk, nem áztunk meg. Habár minket az eső sem szokott eltántorítani terveinktől. Második rendezvényünk ez a Tájház udvarán felállított májusfa, és az utána következő beszélgetés, éneklés. 

Május elseje annak idején a munka ünnepe volt, mindig voltak felvonulások Pesten. Most majálisok vannak, amivel ugyan egy kicsit nosztalgiázva is visszatekintünk a múltba. De már teljesen más hangulata van ennek az ünnepnek is.

„A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik.

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére.”

Kiollóztam egy kis részt a „Wikipédiáról”, hogy miért is ünnepeljük május 1-jét. Természetesen az interneten lehet találni több részletet is, hogy hogyan kezdődött és hogyan jutottunk el napjainkig. 

Nagyon jó hangulatban telt el a nap. Eredetileg csak 2-3 óra hosszára tervezve, amiből 5 lett, akkor is csak azért vetettünk véget, mert lehűlt az idő, és kezdtünk fázni. Még egy kis vers részlettel búcsúzom, mi engem egy kicsit megfogott, mert szerintem a legszebb hónap az évben a május.

Szabó Lőrinc : A fákhoz, a költőkhöz (részlet)   Hosszú tél, munka, gond, betegség úgy meglopta ezt a tavaszt, hogy most elálmélkodva nézem a hirtelen megjött vigaszt: Te vagy, május? Csakugyan itt vagy? Hogy lettél kész ilyen hamar? Néhány nap alatt mennyi szépség! A vén föld milyen fiatal! Mintha meggazdagodtam volna, úgy nézem a sok gyors csodát: orgona, hárs, alma, cseresznye, egyszerre nyitnak mind a fák; terraszomnál egy óriáslány ágaskodik a napba fel, egy fiatal jegenye, – játszom örvénylő leveleivel.